Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


_____________________________________________

                                                                Damon Warren - Lovers

Ady Endre: Akarlak, hát hazudjunk





Adás, igéret, tilalom,
Parancsolat avagy alázat,
Ki leszel, mikor újra látlak?
Szined elé hadd készülhessek.


Ez volt asszonyos életem,
Harapós szájjal igaz útban
Utálatot is így hazudtam,
Ha így kinálták a szerelmet.


Hát sorsom a komédia:
Mért kérdjem, hogy neked is mért kell?
Bemázolom arcomat vérrel
Vagy krétaporral, mint kivánod.


Fölöttünk csak úgy kél, bukik
A Nap s a napok is úgy múlnak,
Szivek bénulnak s megujulnak
S csak mi nem látjuk egymás arcát.


Csak finita commédia
Akarsz te is majd a szemembe
Nézni ájultan és meredve?
Jól van: akarlak, hát hazudjunk.

 

                                                                                                           2009-05-10
_____________________________________________

                                                         Oliver Ray - Man Writing

Radnóti Miklós: Tétova óda








Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
a zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem a kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap,-
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert veled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnyéka lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
                                    hűs tenyeredben.
 



                                                                                                            2009-04-26
_____________________________________________
                                                      Jorge Namerow - Embrace


Radnóti Miklós: Hasonlatok

 

 

 

 



Olyan vagy, mint egy suttogó faág,
ha rámhajolsz,
s rejtelmes ízű vagy,
olyan vagy, mint a mák,


s akár a folyton gyűrűző idő,
oly izgató vagy,
s olyan megnyugtató,
mint sír felett a kő,


olyan vagy mint egy vélem nőtt barát
s nem ismerem ma sem
egészen még nehéz
hajadnak illatát,


és kék vagy olykor s félek, el ne hagyj,
csavargó, nyurga füst-
és néha félek tőled én,
ha villámszínű vagy,


s mint napsütötte égiháború :
sötétarany,-
ha megharagszol, ép
olyan vagy mint az ú,


mélyhangú, hosszan zengő és sötét,
s ilyenkor én
mosolyból fényes hurkokat
rajzolgatok köréd.



                                                                                                          2009-04-26
_________________________________________________
                                                                Jenedy Paige - Intentions 


Radnóti Miklós: Levél a hitveshez








A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiálltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háboruba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, -
s szivemben nappal ujra megtalálom, -
hát hallgatok, mig zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.


Mikor látlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetit az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra,
kamaszkorom kútjába visszahullva


féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, -remélem ujra
s az éber lét utjára visszahulva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;


csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát, -


s országok utjait; bíbor parázson,
ha kell zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell szivós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2x2 józansága hull rám.



                                                                                                            2009-04-26
_____________________________________________

                                                                  Kép

Lator László: A rád zuhant idő alatt








A rád zuhant idő alatt
agyamban elsüllyedtél.
A sejtjeimbe zártalak,
világom része lettél.


Van úgy, hogy rád se gondolok,
de nem feledlek mégse,
s váratlanul felszínre dob
bensőm hullámverése.


S akár a kés, a gyötrelem
a rostjaimba mélyed,
hogy nemcsak bennem - kívülem
külön formádat éled.


A kútnál egyszer néztelek,
ívvé hajolt a hátad,
s éreztem, most is ellenem
emelsz magadban gátat.


Míg magát minden pillanat
a homlokodba ássa,
te máris készíted magad
az újabb változásra.


S hogy ott álltunk az elhagyott
paradicsomban társak,
szerettem volna szólni, hogy
nincs hozzád joga másnak.


De hallgattam. Vad kényszerek
szétágazó húzása tép.
Rossz nélküled. De meglehet,
ha volnál, nem volnál elég.




                                                                                                           2009-04-25
_____________________________________________

                                                     Corinne Varon - Beyond Eros

Szilágyi Domokos : Mérleg

 

 

 

 

A szívem: forró-zűrzavaros mérleg.
Rajta józanul - hűvösen lemérlek.
Nem bőröd bársonyát, selyemhajad színét sem
(sohasem akarom, hogy ilyen szándék kísértsen),
- csak egy sóhajt: csodásat, halkat, mélyet-
És akkor két szempár egymásba mélyed.
S lebillen serpenyője mérlegemnek:
megmérettél... - S az eredmény: szeretlek.

                                                                                                           

                                                                        2009-04-25
_____________________________________________ 


Szabó Lőrinc: Ma még csak zavaromat tudom elmondani
 

                                                                                 Corinne Varon - Wishfull Fantasy

 

 

 

 

 

Nem tudok én okosan
beszélni veled, mert
a szép test nyugtalanít:
nem látlak annak, aki vagy,
nem az vagyok, aki voltam, és
sokszor a szó csak azért
fontos, mert amíg
akadozva másról
beszélsz, én már az eljövendő

csókot látom a szádon. 


Mindenkinek érthetetlen

a másik, - én tudom, hogy
csak akkor enyém a gondolatod,
ha te is enyém vagy, - óh, amíg
külön vagyunk, nem elég bizalmas
teljes szemérmét
levetkőzni a lélek,
de a testi szerelemben
összesimúl és
játszva megérti az érthetetlent. 


Ne haragudj, kedves, de még
nem tudok okosan
beszélni veled, mert
túl-friss vagy nekem, és
még csak annak örülök,
hogy vagy, hogy élsz, és nekem élsz:
ma még csak zavaromat
tudom elmondani, azt, hogy
szeretlek és
akarlak érthetetlenül.

 

                                                                                                            2009-04-25
_____________________________________________

                                                        Geraldin Odetta - Lovers

Jatzkó Béla: Mágia


 

 

 

 

 

Mikor jöttél, én már senkit se vártam,
asztalomon nem volt sem bor, sem abrosz,
szobám kihűlt, pókháló nyúlt nyakamhoz,
a ház üres volt, mégis kulcsra zártam;


az ablakon buktál be, mint a napfény,
az üveg megpendült, de nem törött el,
befűtöttél meztelen köldököddel,
fogad zománcával megterítettél;


azóta úgy élek, mint egy királyfi,
varázslatod valósággá fogadtam,
kincseim köldöködben és fogadban,
kastélyom van, mégsem kell kulcsra zárni;
velem maradtál, - történjék akármi,
gazdag vagyok, s immár kifoszthatatlan.

 

                                                                                                           2009-04-25
_____________________________________________

                                                     Leni Kae - In Search Of Reason

Imre Flóra: Kalypso

 

 

és a szemed, a két szemed
mélyenincs örvényébe vesztem
rejtettél és rejtettelek
a szám a szád, kezed kezemben


állok és nézlek idegen
tengerek vetnek partra holnap
csupasz leszel és védtelen
rejtettelek, rejteni foglak

 

                                                                                                           2009-04-22
_____________________________________________

                                                           Kim Roberti - Kiss

Ady Endre: Félig csókolt csók

 

 

Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk.


Hányszor megállunk. Összeborulunk.
Égünk és fázunk.
Ellöksz magadtól: ajkam csupa vér,
Ajkad csupa vér.
Ma sem lesz nászunk.


Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún:
Holnap. Majd holnap.

 

                                                                                                           2009-04-21
_____________________________________________

                                                        Kim Roberti - Swept Away

Ady Endre: A te melegséged

 

 

 

Miért próbál nő vagy szobor
Lelkemből kiásni téged?
Elevenek vagy hidegek:
Ki tudja nekem adni még
A te egyetlen melegséged?


Minden csókomban meghalok
S ajkaidon kelek újra
Asszony-sirocco száz jöhet:
Sorvasztó, édes melegét
Én reám már hiába fujja.


Halottak és elevenek
Hiába hűtnének téged,
Nincs más meleg, mint a tied.
Ki tudja nekem adni még
A te egyetlen melegséged?

 

                                                                                                           2009-04-21
_____________________________________________

                                                       Sabzi - Do You Love Me

Képes Géza: Vallomás

 

 

 

Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S csak akkor szűnik ez a szerelem,
ha meghalok s hideg gödörbe tesznek.
S vajon akkor meg fog-e szűnni? Nem!


Ha szétszakad az agy s a szív s az ágyék
s az izomrostok mind szétomlanak,
rejtezve bennük meglapul a vágy még,
mely átömlött rajtuk mint tűzpatak.


Por és hamu leszek. Az idő malma
már csontjaimat is megőröli.
De él a föld folyója, rétje, halma
s égnek tovább az égbolt fényei.


Ők látták szemed tiszta fényét, látták:
hogy csókoltalak, hogy öleltelek!
A folyó meglassította folyását,
s ránk hajoltak a fák s a fellegek.


Ha már emberek szívében sem élek:
a fák, folyók, rétek és csillagok
még századokig egymásnak beszélnek
szerelemről, mely érted lobogott.

 

                                                                                                            2009-04-19
_______________________________________________________________________

                                                     Kim Roberti - Black Slip

Radnóti Miklós: Rejtettelek

 

 

 

 

Rejtettelek sokáig
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélegző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.

 

                                                                                                            2009-04-19
__________________________________________________

                                                     

Lányi Sarolta: Nem tiéd az akarat... 
                                                       
Andrei Protsouk - Tango Kiss                                                                           

 

 

 

Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha írsz, vagy szemed betüsoron cikázik
éber gondok közt, ásító unalomban,
asszonyszemekből, férfibeszédben,
nevetve, sírva, alva és ébren
körülölel és rádragyog
egy emlék, ami én vagyok. 


Kedves! fogadj el, haraggal el ne kergess,
ne bánd, ha néha hozzám küld a lángod,
ne lázongj daccal érte. Nem tiéd
az akarat, felém mi hajlít, sem az emlék,
mely aranyköddel felhőzi be kerted,
hol vágyvirágok fájva fakadnak. . . 


Én akarom ezt. Én akarlak.

 

                                                                                                            2009-04-19
__________________________________________________

                                                      Marc Chagall - The Lovers

Szabó Ila: Ajándék


 

 

 

 

vágyléptű gondolat
csönd-szőnyegét
terítem halkan és
félve eléd
perc-gyöngyöm szétpereg
ősz íze vár
tétován száll feléd
két szemmadár
tavasz-fény nyár-dallam
álom-varázs
elindul hozzád egy
simogatás.

 

                                                                                                           2009-04-19
_____________________________________________

                                                        Vicky Shuck - Happy Hour

Boda Magdolna: (nézők)

 

 

 

 

 

Az elszakadt gyöngysor
szemei egyenként pattannak
a kockakövön
minek ez a sietség kérdem
akár felmegy a színházi
függöny akár nem
kezed ott pihen bal térdemen
és ülünk
a kettes sorban a hármas és
négyes széken
Tudod mit? mondtad
felejtsük otthon a színházjegyeket és
üljünk egy kocsmában könyökölve
és nézzünk hosszan
egymás szemébe

 

                                                                                                            2009-04-19
_______________________________________________________________________

 

                                                                                                                         Kép

Ladányi Mihály: Utánad kószálok

 

 

 

 

 

 

Utánad kószálok amikor egy nőt követek egész este
és a koszos lépcsőházakban is miattad ácsorgok csak
arra várva, hogy Te nyitsz ajtót, Te sehol sem található.
Ezek a versek is, amiket mostanában mondogatok,
esetlenül és reménytelenül várnak Rád.
Ó nem félek a nőktől, ismerem őket, és szájon csókolom aki megadatik,
de aztán újra csak egész este követek valakit
aki a sarkon visszapillant
és újra látom nem Te vagy.
Ma is a másik utcában ring a szoknyád
és én meggyújtva villanyom
sokáig nézem az alvó lányt
aki feljött este
hisz keres valakit akárcsak én amikor egy nőt követek
mert ismerős, ahogy hajába túr a szél
és feketén széjjelteríti vállain
Az álmaim.

 

                                                                                                            2009-04-12
_______________________________________________________________________

                                                                                                  Jeanette Jarville - Touch Of Moon

Lesznai Anna: Szerelmes vers

 

 

 

Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több szerelmes verset nem ír" -
Minden papír el van bűvölve,
Titkos irással,
S ha örömmel vagy sírással rácsöppen kezem,
Felgyullad rajta a te képed mása.
Néha haragszom hogy az egész mindenség
Számomra egy csók gyűrűjébe szorult,
Hisz tágléptű bátor vándor voltam,
Utam mindenik fája más más színnel borult rám:
De lám sorsom seregei mind hozzád boldogultak,
Mint a szentek kik az Ur arcát pillantva megvakultak.
Büntetés ez - vagy megváltó csuda?
Nem tudom - de tudom te viszel el oda
Hová az egy-utam elküldetett:
Mert kezed és kezem közt nincs hézag ha érintesz,
Én mindig tudom mit akarsz ha intesz,
Mert eleven élet, nem holt határ jár köztünk.
Két boldog meteor olyan édesded jól összeütköztünk
Hogy egybeolvadván helyreütöttük az ős-bünt,
Az elszakadást.
Igaz - nem mást - csak szegény magunkat tüzeltük egybe,
De ki tudhassa az ilyen kis szerelmi zsarátnok melegén
Nem ég-e el egy nagy rőzse ősi átok!
S itt is, ott is, fűben, fában, csillagban, szívben,
Felcsillannak boldog barátok.

 

                                                                                                            2009-04-10
_____________________________________________

                                                                                                       Connie Chadwell - Venus And Mars                    

Galla Ágnes: Ha...

 

 

 

 

Én már nem szólnék semmit, ha
eddig szólhattam volna,
nem hívnálak, ha hívhattalak volna,
nem lennék veled, ha
velem lettél volna,
s nem bántanálak, 
ha bántottál volna,
de megtartanálak,
ha megtartottál volna.

 

                                                                                                            2009-04-08
_______________________________________________________________________

                                                                                                               Jeanette Jarville - The Offering

Ady Endre: Be szépre-nőttél bennem

 

 

 

Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én kidacolt, drága szerelmem.


Elfojtanálak,
Ha enyhe volna multam,
De bűnöztem, de nem tanultam.


Sorsom fokára
Szerelmes ibisz-pelyhek
Most már fészket-kérőn cipelnek.


Be jó dacolni,
Be jó a cifra bánat,
Be jó bolondulni utánad.


                                                                                                                                              

                                                                                                           2009-04-08
_____________________________________________

                                                                 Ilisa Miller Howell - Connection

Sárközi György : Nem válhatunk el

 

 

 

 

Hiába akarlak kitépni magamból,
örök rendelés háncsa kötöz;
A lelkek kertésze szívembe oltott,
Nemes ágat, vadon fa tövihöz. 


Hiába akarlak letörni szívemről,
Belémhegedtél mélységesen,
Nem vethet ki fölsebzett rostjaimból
Ezer kétségnek vihara sem. 


Csak az, hogy Te is élsz e szikes világban,
S, hogy tudlak, s hogy szabad gondolni rád,
Leverte álmaim vackor gyümölcsét,
S elűzte a képzelet hamis madarát. 


Csak az, hogy az emlékezés viaszában
Őrizhetem arcod vonalait,
Kifakasztotta szerelmem alvó lombját,
Hogy zúgva tört föl az eleven napig. 


Örök életben és örök halálban
Élsz Te bennem, és élek benned én, -
Nem válhatunk el... ó, le ne hervadj
Drága virágom, remegő remény.

 

                                                                                      2009-04-08
_____________________________________________

                                                               Kim Roberti - Lipstick

Kosztolányi Dezső: Szerelmesek

 

 

 

 

A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik egymást,
mint akik nem látták már ezer éve,
dajkálva lassan, elringatva gyöngéd,
szép mozdulattal
testük csodásan-égő drágagyöngyét,
majd szájukat a csókhoz igazítják,
keresve átkozott-zárt életüknek
a nyitját,
de tétováznak még, várnak sokáig,
eltávolodnak, úgy tekintenek föl
a messze mámor ködbe fúlt fokáig
boldogtalan szemük széjjelmeresztett,
nagy csillagával, hogy magukra öltsék
a könnyű vágyat, mint nehéz keresztet,
és szájuk és szemük és benn a lelkük
reszket.

 

                                                                                                           2009-04-01
_____________________________________________

 

                                                                           Kim Roberti - I Put A Spell On You

Baranyi Ferenc: Küszöbön

 

 

 

 

Akihez soha nem futott nő
karját kitáró repeséssel,
az még soha nem érkezett meg,
csak megjött mint az álom éjjel;
akihez nem szaladt, ki várt rá,
amikor a küszöbön feltünt -
nem érzi, hogy nincs egyedül, csak
azt érzi, hogy magánya megszünt.
.... Repültél hozzám s felborultak
a székek szinte körülötted,
a tárgyak józan sorfalát szép
suhanásoddal szétsöpörted,
jöttem, dobolt a lázas expressz,
a szívverésem nem kevésbé,
s elémfutásoddal avattad
betoppanásom érkezéssé,
jöttem száz mérföldön keresztül,
de az a két vagy három méter
- amit utamból visszaadtál -
mérföldek ezreivel ért fel,
az a táv, az a semmi - pálya
amivel megröviditetted
utam hozzád, az méri hosszát
lemérhetetlen közelednek.

 

                                                                                                           2009-03-30
_____________________________________________

                                                             Jenedy Paige - Paper Dreams

Őri István: Valahol

 

 

 

Valahol létezel, valahol én is
valamit kérdezel, valamit én is
néha vágy van benne, néha remény is


valahol
valamit
te is
én is...

 

                                                                                                            2009-03-29
_____________________________________________

                                                           Jenedy Paige - Complete

Boda Magdolna: (otthon)

 

 

 

 

Ha azt kérded,
hol az otthonom,
s mire mondom azt, hogy
haza,
hát tudd meg, hogy nem ismerős házak,
vagy ismerős lombú fa,
ismerős illatú virágok
ismerős mosolyú emberek,
hanem két ölelő karod,
nyakamba hulló meleg
lélegzeted,
hízelgő szavad.
ez az én otthonom:
ölelésed.
De most már hontalan
vagyok.

 

                                                                                                            2009-03-29
_____________________________________________

                                                                       Duet - Kim Roberti  

Boda Magdolna: Észrevétlenül gyere
                                                       

                                                                                                                  

 

Észrevétlenül gyere,
ha mégis jössz,
úgy, mintha te lennél
az a sétány melletti
ház, amely már
időtlen idők óta ott áll
mozdulatlanul;
úgy gyere,
hogy érkezésed
ne lépés legyen,
hanem várakozás,
s mintha
te lennél az idő is,
az az estenyolcóra,
ahol, s amikor
várlak,
s mintha te lennél
a rengeteg évem
ami most
letekeredik
az idő szorosszálú orsójáról,
ha mégis jönnél,
ne gyere egyedül,
hozz magaddal engemet,
hogy már ne kóboroljak,
hozz el ide
a sétány melletti
házba,
este nyolcra,
és tarts is magadnál örökre.

 

                                                                                                           2009-03-29
_____________________________________________

                                                              Kim Roberti - White Tee

Boda Magdolna: (egyre, egyre)

 

 

 

 

A homok csak hull egyre
egyre
egyre:
hiába.
Nincs hang, ami
a hívásra felelhetne.
Két karom
tépi két felé
az élet és múlás,
az itt és ott,
a mindig és soha,
a veled és nélküled,
látod?,
szeretlek,
hűséggel,
átkozott hűséggel.
Kutyavonítás
hallatszik és
értedsírásom
veri föl az éjjeli
csöndet.

 

                                                                                      2009-03-29
_____________________________________________

                                                           Jazzy - Érintés
                                                        
Dzsida
Jenő: Töprengés


 

 

 

 

Azt írnám: szeretem,
de nem hinném, hogy komolyan vegye.

Azt írnám: gyűlölöm,
de kitörnék a ceruzám hegye.
  

 

                                                                                                          2009-03-28  
_________________________________________________ 

                                                       Kép

Berecz Mariann: Gyűlöllek

 

 

 

 

 

mert újra itt jártál,
mert azóta újra nálad járok,
mert rám néztél s én azóta
senkit sem látok;
mert újra az enyém voltál,
mert újra a tiéd lettem,
mert az enyém sose voltál, de
én a tiéd sose lehettem.
mert rajtam az átok, jószerivel
csak vegetálok;
mert agyammal nem akarlak,
nem kereslek, nem szeretlek, de
magamból ki mégsem vetlek,
mert nem élet az amit várok,
évek, miket nélküled elhasználok;
mert tested is, lelked is sok másé!


S mit én kaphatok, a futó pillantás is -
gyűlöllek, mert az is csak egy másé!

 

                                                                                                           2009-03-27
_____________________________________________

                                                                       Adam Grace - Love Story    

Jékely Zoltán: Búcsú szürkületben

 

  

 

                Leány:

 

Utállak, tudd meg, épp olyan erősen,
mint ahogy azelőtt szerettelek.
Kioktattak iszonyú éjjelek,
hogy életem hozzád többé ne kössem.
Hány szörnyű évig vártam rád hiába,
figyeltem csélcsap, rossz kalandjaid,
lestem kudarcodat, vagy valamit,
mi visszahozna az én éjszakámba.
Azt hittem, ahány szál hajad kihull,
annyi tibláboló, kis gyenge lépés
hoz felém vissza múlhatatlanul,
az úton, melyen akárhova mész, mész,
felém kormányoz a nagy égi gépész,
s virrad nálam, ha nálad alkonyul.

 

                Fiú:


Virrad nálad, ha nálam alkonyul.
Nem vezet engem semmiféle gépész.
A költő lába földön félrelép, és
aztán egyenesen magába hull.
Tudom mit tettem. Ó, nem ellened,
önmagam ellen, s most talán zokognék,
hogy elégtévő könnyek hulljanak rád,
- a megtérés bizony, így lenne szebb: -
de valahogy boldogsággal vegyes
érzés, hogy újrakezdés lehetetlen,
kés mely csikland, csikland, de nem sebez.
A búcsúzást mindég nagyon szerettem:
finoman integess a kékeres,
örök kalandra hívó szürkületben.

 

                                                                                      2009-03-27
_____________________________________________

 

Karafiáth Orsolya: Egy hét a Boldog-kabátban

                                                          Andrei Protsouk - L Amour Sous Le Parapluie

 

 

 

 

Fél-kába hétfőhöz varázs-köpeny –
jól titkolta, hogy van mit rejtenem.
Kedden kacér kösztüm-kabátka lett,
s négy megbeszélést vészelt át velem.


A ponchók szerdája nem semmi volt!
Akár húszévesként, trapézgatyában –
Tabán, hát persze. Hol máshol lehettünk?
Talán szerelmesen, kissé beálltan…


Seszín csütörtök – egyszerű felöltő;
pár perc csupán, kávé a Macskakőben.
De ó, a péntek! Ezüst színházi stóla –
a bőrömig sugárzott, s most is érzem…


Tigrismintás műszőrme bunda: szombat.
Rejtett éjfél, el csak nem múlt az este.
Ráckert; langyos, lassú nyárvégi pangás.
„Kissé égő a nő” – mondtad nevetve.


Vasárnap széldzseki, kiránduláshoz.
(Kapucnijától kismanó-alakban
próbáltam minden lépést tartani.)
Majd visszakérted, és én visszaadtam.

 

                                                                                                           2009-03-25
_____________________________________________

                                                                                 Adam Grace - Love Story

Buda Ferenc: Ne rejtőzz el

 

 

 

 

Ne rejtőzz el, úgyis látlak 
Rádcsukom a szempillámat. 
Bent zörömbölsz a szívemben, 
S elsimulsz a tenyeremben. 
Elsimulsz az arcom bőrén, 
mint vadvizen a verőfény. 
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy, 
nagyon jó így, hogy velem vagy. 
Mindenekben megtalállak, 
s öröm markol meg ha látlak. 
Nézz rám! Szólok a szemednek, 
ne fuss el! Nagyon szeretlek.

 

                                                                                                            2009-03-25
_______________________________________________________________________

  

Nagy László: Jártam én koromban, hóban

                                                      Vanessa Julian - Embrace

 

 

 

Jártam én koromban, hóban,
     húzott az álom.
Mást kerestem s mellém te álltál,
kardél mellett felnőtt virágszál,
     sebzett virágom.

Húszévem elveszett, s érzem,
    te lész a vígasz.
Mord kültelken, hol a füst szárnyal,
szádról szóló harmonikáddal
     föl-fölvidítasz.

Engem a szépség, a vígság
    csodásan éltet.
Érte égek, hogy megmaradjak,
bár úgy kelljen szívnom, mint rabnak
    kócból a mézet.

Köröttem kúsza az élet,
    kúsza a sorsom.
Vértezz hittel, hűséggel állig,
akkor én a haláloságyig
    belédfogódzom.

 

                                                                                                           2009-03-22
_________________________________________________

                                                                                                                                   Julia Watson - Lovers

Pilinszky János: Azt hiszem    
 
 

 

 

 

Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanul, és jelzés nélkül.

Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.

 

                                                                                                            2009-03-22
_______________________________________________________________________ 

                                                                                                         Kép

Fábián Sándor: Szépítsük egymást

 

 

 

Én (magam után) kékkel rajzollak meg,
hűvös víz tükréről vett égszínkékkel,
nyugodtnak, megfontoltnak, mint e kék.
Te (magad után) pirossal rajzolsz meg,
vibráló szép parázs-pirossal,
látni rajtam az égések hevét.


Szépítsük bátran egymást, rajzoljuk csak
rá egymásra a magunk hitte jót.
A dolgok mindazt jelentik, mivé
képzeletünkben változtathatók.

 

                                                                                                           2009-03-22
_____________________________________________

                                                Hessam Abrishami - Love Impression

Kardos Csongor: Nálad

 

 

 

 

Halkan szusszan a szívem,
kicsi, puha állat a vackán.
Úgy alszom ágyadon,
mint kihalt, téli tájakon
a hó.
Együtt lélegzem a csenddel,
míg arcomra omlik szelíden
vigyázó jelenléted.

 

                                                                                                            2009-03-22
_____________________________________________

                                                                                           Mara McWilliams - Lovers

Boda Magdolna: ( vagy )

 

 

 

 

 

Vagy Isten múlt el vagy a szerelem,
különben kínomat látván már rég
elunta volna nyavalygásom,
és elém dobta volna,
vagy csak dobott volna annyit,
amennyitől élni lehet.
Ha létezik,
kipróbálhatná, hogy
tudok-e zsoltárokat
versek helyett.

 

                                                                                      2009-03-19
_______________________________________________________________________

                                                                                         Dreaming Of Love

Serfőző Simon: Idegen

 

 

 

 

 

Csend lep be, mint a por.
Magányom már szagot kapott.
Szerelem nélkül néptelen,
kihalt tájak a napok.


Ha szólok sem szó az,
ha senki se hallja.
Idegen ki bennem él, ha nincs
kivel ránézzek magamra.

 

                                                                                                           2009-03-18
_____________________________________________

                                                                                 Heleen Vriesendorp - Nude

Rab Zsuzsa: Kívüled élek

 

 

 

Órák, napok
jéghártyás ablaküvegét
lehelgetem, hogy megláthassalak.
Gyönyörű arcod tanulom
utcán, sínek között, örök életveszélyben,
nem tudom hova tartó villamosokon.


Kívüled élek,
olyan bátran, hogy abban már
megláthatnád a vacogást,
ha egyszer közelről szemügyre vennéd.
De nem is ismersz.


Én vagyok az,
aki meg tudom szelidíteni
szemöldököd egymást-maró kígyóit,
aki nem félek, hogy összezúzódom
fekete köveiden,
aki talán még megbirkózom egyszer
iszonyú angyalaiddal,
aki be merek lépni hozzád
a magad-fonta kettős rács mögé
és enni adok neked naponta
és megitatlak.
Nem is tudsz róla, lehajtott-fejű.


Érted-e még az egyszerű beszédet?
Bogozd ki göbös sorsodat.
Segítek.
Aztán visszaadom.


Kívüled élek,
ilyen siralmas-bátran.
Te itt keringsz, még oldozatlanul,
csontjaim fehér izzószálai
tízezer voltos áramában

 

                                                                                                           2009-03-17
_____________________________________________

 

Kányádi Sándor: Egyszer majd szép lesz minden

                                                                                  Hessam Abrishami - My Valentine

 

 

 

Egyszer majd szép lesz minden,
a telet s az őszi
félelmet, hidd el,
szerelmünk levetkőzi.


Úgy állunk majd a fényben,
mint a virágzó ágak,
büszkén viseljük szégyen
nélküli koronánkat.


Sötétben sem kell félnünk,
útjaink beragyogja
hajdani szenvedésünk
virrasztó teleholdja.

 

                                                                                                           2009-03-15
_________________________________________________

                                                                           Irene Sheri - Summer Love

Kányádi Sándor: Kívánság

 

 

 

 

Egy másik asszonnyal, aki nincs
(és minden asszonyban ott van),
aki nem te vagy, aki nincs,
aki egy mosolyodban,
mozdulatodban, benned is
olykor villanni látszik:
akit nem én, egy másik
férfi ismerhet benned, és
aki másoknak szenvedés; -
azzal a másik asszonnyal,
azzal is ismertess meg, -
akkor elhiszem: úgy szeretsz,
ahogy még nem szerettek.

 

                                                                                                           2009-03-15
__________________________________________________ 

                                                                                                 Kép

József Attila: Ülünk egymás mellett

 

 

 

 

Ülünk egymás mellett a padon.
Ülünk egymás mellett némán, hallgatagon.
Ő nem szól hozzám, és én se szólok néki.
- Mért kell a csüggedtnek búsan - mégis élni? -
Nem szólok hozzá, bár tudom, hogy szerelme,
Hallgatok mellette, bár tudom, a lelke,
A lelke-szerelme csupán értem ég,
S azt is tudom, hogy meg fog siratni még.

 

                                                                                                           2009-03-12
_____________________________________________

                                                                                                          Jeanette Jarville - Passionata Embrace

Nadányi Zoltán: Itt lakik ő

 

 

 

 

Itt lakik ő. De mostan nincsen itthon.
Elutazott és odalesz sokáig.
Mint a betörő , úgy járom be titkon,
bejárom és kifosztom a szobáit.


A szőnyegről is kincseket szedek fel:
a lépteit. És mindenütt elejtett
valamit és én reszkető kezekkel
gyüjtöm zsákomba, amit ittfelejtett.


A szeme zöldes fényét, meg a kedves
mosolyát (ezt a nagytükörből csentem!)
az édes illatát, az is itt repdes,
ezüst hangját, az is itt cseng a csendben.


És minden apró tárgyon ott találom
más, más mozdulatát. Akad itt bőven
lopnivaló! A rózsás tortatálon,
a csengőgombon és a levegőben!


A macskafejes párna, ő himezte,
megsimogatom, most is mennyit loptam!
Ott a karosszék, ott volt édes teste,
csak én tudom, mi mindent látok ottan!


Üveg mögött poharak széle rezdül,
minden pohárban az ő édessége.
Felszürcsöltem az üvegen keresztül,
becsipek édes bortól, az a vége.


Részeg betörő, boldogan dúskálok
és összeszedek mindent, ami drága.
És egy ajtón benyitok és megállok,
lélekzetem is eláll. Ott az ágya.

 

                                                                                                            2009-03-12
_____________________________________________

                                                                                        Jeanette Jarville - Life Is A Celebration

Faludy György: Mióta hallgatlak

 

 

 

 

 

Mióta hallgatlak, fülem fövény lett:
beszívja minden szavadat; szemem
kettős teleszkóp, álmomban is téged
tart fókuszban; indának tekerem

köréd karom; bevéslek az érzékek
fakó tükrébe; nem is kérdezem,
hogy mit akarsz, mert tudom, mi kell néked;
ha jókedved van, hőmérsékletem

fölmegy kissé; minden gondod és gondom
együtt párolgott el; lényedből folyton
iszom s nem kapok soha eleget;

kifaraglak, megírlak és lefestlek,
hogy képtárad vagy börtönöd legyek;
száz járatot vájtam beléd; a tested

külön van még; fejünk már egyveleg.
Jelenléted s hiányod egyremegy.

 

                                                                                                            2009-03-11
_______________________________________________________________________

                                                                                                 Francois Quilici - Alone

Turbuly Lilla: Holtpont

 

 

 

 

 

Kifosztott tér, elárvult díszletek,
és évekig nem történik semmi.
Ha várom, csak azt: ne jöjjön közelebb,
majd elmegyek, és akkor fog szeretni.

 

                                                                                      2009-03-10
_____________________________________________

                                                                                                            Hessam Abrishami - Loves Curtain 

Turbuly Lilla: Félbeszéd

 

 

 

 

Nem
tárcsáztál félre, máshol élek,
már onnan téged nem hív senki,
ne tanuld meg, könnyebb így,
mint elfeledni.

Igen,
megtenném újra, másért biztosan,
nem gondolnék az árral,
a fű sem mérlegel,
csak sarjad a nyárral.

Nem
tapad torkomhoz indulat,
és senkitől sem várok választ,
a ragadozók kora 
inkább csak fáraszt.

Igen,
van egy másik életem,
amit szálanként összehordtam,
e földúlt tavaszon
tán el sem tévedtem,

Igen,
ugyanaz vagyok, aki voltam. 

 


                                                                                                            2009-03-10
__________________________________________________

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

__________________________________________________