Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

_____________________________________________

                                                           Jeaneen Barnhart - Ölelés

Szabó T. Anna: Akkor

 

 

 

Van perc, amiért mindent odaadnál.
Elfészkeltem a fejem a nyakadnál.
Hogy dobogott! Felettünk csukott szemmel,
égre tárt csőrrel zengett a rigó.


Az első csók. Két forró tenyered.
Ahogy belülről megismertelek.
Akkor tanultam meg, hogy mégis, mégis:


szeretni jó.

 

_____________________________________________

                                                 Kisel S. - Kiss

Szabó T. Anna:  A nézés

 

 

 

Az a jó a boldogságban,
hogy figyelni enged:
észrevenni a világban
ritmusát, a rendet.



Ahogy összevissza belsőd
gyermek fészke lesz,
ahogy a vad burjánzásból
kéz nő, arc, szemek,


ahogy a zavaros lélek
vize elcsitul:
úgy tesz rendet mindenekben,
úgy költözik a szemedbe láthatatlanul

 

_______________________________________________________________________