Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


_______________________________________________________________________

                                                                                           Kép

Hajnal Gábor: Álmomban

 

 

 

 

Álmomban, Kedves, hosszú folyosókon
kétségbeesve úgy kerestelek,
mint mennyei üdvét a remete,
mégsem mertem neved kiáltani,
de néha mintha egy-egy fordulónál
feltűntél volna pár pillanatig,
fejed körül tüzes kígyók sziszegtek
és fényük megvakította szemem.
Aztán sötét lett és te messze tűntél
s én makacsul rohantam csak utánad,
szívem kalapált, kivert a verejték -
sehol, soha utol nem értelek.

 

_______________________________________________________________________

                                                                                                    Maria Amaral - Eros 7

Hajnal Gábor: Szerelmeslevél

 

 

 

 

Csend van, a lomb közt fényküllő remeg,
lidérc és vágy pásztázza az eget,
mire elalszom, elsápad az ég,
éjemnek vágya, láza mind tiéd.
És reggel is csak arra ébredek,
hogy hoz-e majd a posta levelet,
fülledt a dél, fülledt a délután,
reménytelenség tátog rám sután.
Hány nap telt el, hogy nem öleltelek
s nem láttam könnybenúszó szemedet?
Szerelmem konokan küldi feléd
a messzeségen át kis fényjelét,
tán álmod tőle békélten ragyog...
fölöttünk pásztáznak reflektorok.

 

_______________________________________________________________________